Maretics Erika : Gödör

Hiába küszködtél a kín lajtorján,

a gödör mélyére értél.

Lábad csak kaparja a port.

Jöhet barátom, mi rosszabb ennél?

A keser?ség kosarából még

mit vehetnél, mondd!

 

Tüd?d sípolva kapkod

leveg? után.

Szíved gyengülve dobog tovább.

Májad az ambróziát

méreggé bonja,

gyomrod a lét tudatalattiját oldja.

 

Idegeid feszülnek,

akár a gitárhúr.

Sejtjeidbe árkot a halál tudata fúr.

Véredényeid hálója sivatag szárazon kong, 

görcsbe rándult ajkad világítja holdkorong.

 

Legutóbb szerkesztette - Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 203 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.