Marthi Anna : Fura embertípus

Begy?jteni az összes szépet;
aztán a szavakat -így teszek én is-
befalni és elfeledni. El?tte átgyúrni
a szép galacsinba, mint érzelmeket.
Soha többé nem tudván el?hívni,
nagy mamlasz hallgatásban élni, de

érezni csöndben is lehet, a székely

bácsik is egy évben egyszer

kurjantanak, akkor is a lónak

németül.

——————————————–

Az egyéb kategória nem a gyenge verseknek lett idetéve, hanem pl. színdaraboknak, dalszövegeknek, naplónak, levélnek… olyan létez? irodalmi m?fajoknak, amelyek nem szerepelnek a Héttorony listájában (egyel?re). 

Így aztán némi szójátékkal élve azt mondom, ez nem egyéb, mint egy elszúrt vers. Borzalmas hangzásáért alaposan megdolgoztál, jól teleraktad f?névi igenévvel. Hogy mit akartál mondani, értem, mert akarom, pedig összecsaptad. A végén nem rossz a poén, csak nincs megfelel?en el?készítve, így aztán idegenül hat a szövegben. 

Legutóbbi módosítás: 2011.06.26. @ 06:33 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak