Sonkoly Éva : Tavaszi dallam

Nyomtatás

Nem akarok én erről sokat beszélni…

Szélesre tárja az ajtót. Belépek, és lassan leülök a már olyan jól ismert, kényelmes fotelba.

— Megengeded, hogy rágyújtsak? — keresi az öngyújtót, pedig ott van előtte.

— Csak egy szálat! — kérem.

— Beszélgetni szeretnék veled, de tudod nem könnyű ez nekem. Nem vagyok a szavak embere. Azt hiszem ez gond volt közöttünk kezdettől fogva — mélyet szív a cigarettából.

Hallgatok. Mennyi kimondatlan gondolat volt, van közöttünk…

— Olvasni sem szeretsz… — jegyzem meg bátortalanul.

— Talán megváltoztam, ahogy te is. Más lett a hajad színe, a tekinteted. A szemed sarkán az a szomorkás vonás és hallgattál, sokat hallgattál. Olvasni kezdtem. Nevess ki, de megtudtam egyet, mást. A szemedből nem tudtam kiolvasni, pedig régen ismerlek több, mint tíz éve. Soha nem mondtam el, nem szóltam, rossz felé indultál. Gondoltam tudod ki a fontos neked…

Figyellek.

— És? — kérdezem, mert megijedtem, kimond olyasmit is, amit nem akartam hallani. Közben azon gondolkodom, hogy észre sem vettem mennyire figyel rám. Aztán más valakire gondolok, aki több alkalommal ült az autómban, de a színére sem emlékezett. Mint aki belelát a gondolataimba, kérdez:

— Gondolod, hogy megérdemli a szomorú tekintetedet?

— De az nem azért…

— Tudom! — mosolyog, s napbarnított arcából kéken sugárzik szeretetteljes tekintete. Szégyenlősen, zavartan simítja ezüstszínű halántékát, mint aki nagyon gondolkodik valamin.

— Nem akarok én erről sokat beszélni, de szeretném, ha újra mosolyogni látnálak. Gyere, mutatok valamit! — kézen fogott, kitárta az ablakot.

 — Nézd! — az ablak felső szegletére mutat. — Emlékszel?

 — A fecskék! — csodálkozom, mert a fészekből két kis madárfej néz rám kíváncsian. — Hisz… azt mondtad elpusztultak.

— Lehet, hogy tévedtem… a fecskelányt megismerem, sok éve nézegetem őket. Lehet, hogy csak beteg volt és szomorú, de hetek óta vidáman csivitel, nincs már egyedül.

Halkan becsukja az ablakot, és mosolyogva néz rám.

Attól a mosolytól, a régi, meleg tekintettől finoman megszólalt a lelkemben egy tavaszi dallam.

http://youtu.be/yYWQXuSXcao