Fenyvessy Szilva : a kút

a parkettán szinte vibrált az ablakról visszatükröz?d? reggeli napfény
a f?tetlen szobában kinyúlt keze a paplan alól  krákogott egyet
és az asztalon kotorászott aztán végül felemelte a fejét mert nem találta
 a másik oldalon a kiüresedett százas papírzsebkend?csomag
a hirtelen légmozgástól lecsusszant a földre
felsóhajtott francba kikecmergett az ágy szélére és felült
még az esti ruha volt rajta a melltartót is elfelejtette levenni
pedig abban szörnyen kényelmetlen aludni
kiment a konyhába eresztett magának egy pohár vizet
megitta aztán az el?szobába ment
 a fogas alatt az üres hátizsákhoz nyúlt
felvette a hátára még napszemüveget is biggyesztett az orrára
 az ajtót csak kilincsre zárta

már besötétedett mikor hazaért
becipelte a szoba közepére a hátizsákot
szinte teljesen megnyúltak a táska fülei a belepakolt súlytól
széthúzta a cipzárt és lassan pakolni kezdte kifelé
a régi téglákat macskak?törmeléket kerek lapos kavicsokat
gyengéden igazgatta egymásra a köveket úgy építgetett játszott velük
mint kisgyerekek a legóval
egyszer a nyelvét is kidugva hagyta szája sarkában buzgalmában
odakint pirkadt mire végzett az ablakhoz lépve lehúzta a red?nyt
a kút széle épp a derekáig ért óvatosan átmászott a peremen
aztán a mélyben összekucorodva sírni kezdett

Legutóbbi módosítás: 2011.04.11. @ 20:17 :: Fenyvessy Szilva
Szerző Fenyvessy Szilva 53 Írás
író és zenész