A kis Ali édesapja lovakkal foglalkozott, arab telivérekkel. Lovai szép sikereket értek el. Ali, Alikának is nevezték, időnként Ali babának. Ali baba egyszer rákérdezett papája negyven lovát, mint legjobb barátait mustrálgatva:
– Papa, ezek a rab lovak?
– Úgy van Alika, ezek arab lovak. Mi arabok vagyunk, te is Ali babám és ez a negyven arab ló.
– Nem úgy értettem papa. Ezek az arab lovak rab lovak?
– Miért volnának rab lovak?
– Hát, mert nem azt csinálnak, amit akarnak, hanem amit Te mondasz nekik.
– És akkor ők már rab lovak?
– Igen papa.
Idősebb Ali elgondolkozott csemetéje, Ali baba lovairól alkotott szemléletén. „Ali baba negyven rab lóról beszélt nekem” – gondolta – „siralmas, ha ezt látja rajtam a fiam, felszabadítom a lovaimat”.
Másnap odament az éppen ébredő gyermekhez.
– Ali baba! A negyven arab ló már nem rab ló, felszabadítottam őket.
– Ezt hogy érted papa?
– Úgy, hogy most már negyven szabad ló, a tegnapi rab ló.
– Azt csinálnak, amit akarnak?
– Egészen pontosan.
– Értem. Akkor én kivel fogok játszani? Nagyon szerettem a lovainkat.
– Itt maradtak ők velünk, drága gyermekem Ali baba, csak már nem rab lovak, hanem szabad arab lovak.
Így Ali baba és a negyven rab ló attól kezdve vígan élték az életüket. Ali baba, későbbiekben Ali és a negyven szabad ló néven.
Legutóbbi módosítás: 2010.07.26. @ 10:26 :: Boér Péter Pál
