Bonifert Ádám : Miért megy át a csirke az úton? (1)

Sokszor nem értjük más emberek cselekedeit. Miért teszik, gondolják azt, amit látunk belőlük. Pedig a látszólag értelmetlen dolgok mögött bizonyára mindenkinél komoly megfontolások és érdekek lehetnek. Állatkísérletünkben most a csirkéket vesszük górcső alá – hátha kiderül belőle valami… *

 

 

Miért megy át a csirke az úton 1

 

Nagy népi tapasztalat, hogy a csirke (tyúk, liba, kacsa, stb.) érdekes módon mindig akkor szalad át a gépkocsi előtt a másik oldalra, amikor a jármű odaér. Ennek okait már sokan vizsgálták, de általánosan elfogadott magyarázat eddig még nem született. Ahány kutató, annyi vélemény.

Miután ma a valóság megállapításának egyik divatos módszere a közvélemény kutatás (és sokan vannak, akik ráadásul ezeket el is hiszik), „egyéni szerkesztőségem” is úgy döntött, hogy egyfajta véleményszondázást végez különböző társadalmi csoportok, foglalkozások és személyek között. Abban bízva, hogy ez sem lesz a valóságtól jobban elrugaszkodó, mint a többi ilyen próbálkozás!


A megkérdezett panelek sorrendben a következők: politikusok – humoristák – írók, költők –és végül maguk a baromfik.

 

Először a politikai élet néhány hangadóját kérdeztük, természetesen név nélkül:

 

Politikus/1: Mai viszonyaink között mindenki keresi a helyét. A baloldal megújulása is ebből az igényből táplálkozik. Hát hogyne keresné a helyét a csirke? Én azt tapasztalom, hogy mostanában főleg azok a csirkék mozognak, amelyek nem egyszerűen átmennek, hanem aztán vissza is térnek! Lehet, hogy megélhetési csirkék, de mégis várjuk őket!

P/2: A tőke, a munkaerő és a gondolatok szabad áramlása minden hazai állampolgárra vonatkozik. A liberálisok azon az állásponton vannak, hogy (bár hivatalos állampolgári papírjuk nincs) a csirkéket is megilletik e jogok. Így nem lehet csodálkozni, hogy többen más oldalakra futnak át,   ott remélik a jobbat. Ha elhagyják eddigi fészküket és megbánják, mindig vissza tudnak jönni az út ezen oldalára.

P/3: Nézzünk szembe nyíltan a kérdéssel. A kormány sodródik, hogyne sodródnának a csirkék is? A megélhetés megnehezült, az emberek nyomorognak, hogyne lenne élelmezési gondjuk a csirkéknek? Az eszmei kiürülés az út egyik oldalán világosan felismerhető, az út másik oldala pedig gyakorlati vonzó erőt mutat fel. Ez úgy hat, mint a mágnes, miért ne vonzaná a csirkéket is? Én inkább abban látom a gondot, hogy gyakran egyesével mennek át, pedig mindegyiknek vinni kellene magával még egy csirkét!

P/4: A nemzeti minimum, amit mi régóta hangoztatunk, magában foglalja a csirkeegzisztenciák szilárdságának megteremtési igényét is. A két nagy politikai tömörülés azonban inkább arra törekszik, hogy a csirkéket felhizlalja, majd privatizálja, vagyis megszerezze magának. Ezzel szemben mi korábbi vezetőnk szellemében inkább a békejobbot szorgalmazzuk, a kakasok, tyúkok és csirkék között. És ehhez egy oldalra kell kerülniük, ezért mennek át a másik oldalra.

P/5: Már megint a bolsevik népbutítás példáját látjuk. Már Trianon óta nem találják helyüket a csirkék, mostanában azonban még jobban megzavarodtak. Ezért (bár átmennek a másik oldalra) de nem maradnak ott, hanem aztán visszajönnek. Ez a jövés-menés emlékeztet egyes magyar pártok cikk-cakkjaira. Ezért tüntetéseket fogunk szervezni a magyar csirkemozgás ügyében! Igazságot Magyarországnak!

P/6: A kapitalizálódott világunkban a kétkezi dolgozók asztalára nem sokszor jut csirke. Az EU csirke nem jön ide, a magyar csirke nem megy oda, akkor minek nekünk EU? Mi népszavazást kezdeményezünk, mert a kormány valami csirke-Kreszt akar bevezetni, ahol szabályozná a csirkék mozgását! Ezt meg akarjuk akadályozni! Már holnap elkezdjük az aláírásgyűjtést!

P/7: Megfogyva bár, de törve nem, mi sem az út bal-, sem az út jobboldalát nem favorizáljuk. Mi azt képviseljük, hogy a csirkék maradjanak az út közepén. Hogyan? Hát igen, ennek megvan a maga veszélye! De nem mindegy, hogy elütik, vagy levágják azt a csirkét?

P/8: Mondja, mit mondanak a baloldaliak? Mi pontosan az ellenkező álláspontot képviseljük. Mi nem felejtjük, hogy annak idején az aranytojást tojó tyúkokat nem engedték levágni. Ma ne ismételjük meg a történelmi tévedéseket! És mondja, mit mondott a jobboldal? Nekünk ugyanaz az álláspontunk! Elvégre a történelmi baloldalt képviseljük!

P/9: Jó, bár minket az emberek érdekelnek, ám nézzük a csirkét is. De mi van a tojásokkal? Kinek a zsebébe vándoroltak? Még záptojás sincs, a múltkori tüntetésen sült-tököt kellett dobálni! Mi küzdünk, mert a régi katonadal is így szólt: „A gárda, a gárda, a gárda, meghal, de meg nem adja magát”! Van ennél jobbik irány?

P/10: /Végül az amatőr politikus, az utca embere (véletlenül kiválasztva)/: Csirke? Ugyan, ne ragadjunk le ennél. Ha átjön a csirke, majd elkapom. Ha nem jön át, majd átmegyek én érte! Már várja otthon a család! Ha megesszük a csirkét, akkor nem lesz tyúk? Majd lesznek hattyúk, mármint hogy akkor tényleg „bxxxhattyuk”!!

 

Legutóbbi módosítás: 2009.09.24. @ 07:00 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.