Kavyamitra Maróti György : A lírikus epilógja

– Babits parafrázis –

 

 

Csakis te bírsz versemnek h?se lenni,
els? és utolsó mindenik dalomban:
oly sok mindent próbáltam versbe fogni,
de túl még rajtad soha nem jutottam.

És már úgy hiszem: nincs rajtad kívül semmi,
de hogyha van is, tudj’ Isten minek van?
Nem lehet nem rólad verset írni,
hisz a Mindenség te magad vagy.

 

Büvös körödb?l nincsen mód kitörnöm,
csak nyílam szökhet rajta át: a vágy,
írni valami mást! De vágy ez csak rég,

 

tizennyolc éve vagy számomra börtön,
mert te vagy az alany és a tárgy:
jaj, te vagy a kezdet és a vég!

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.