Bonifert Ádám : Sötét lelkek üzenete

 

Nekünk nem emlék, de tudott dolog
                                             a  dunaparti  tragédia-szégyen,                                             
és amíg e fáradt föld forog
nem folyik el az id? vizében
ahogy a testek merültek el akkor,
s a kihullott könny k?be ágyazódott,
 a sodró vizet kavarta a vad kor,
s a rettegésre mélyen rárakódott
egy  nem hihet?, mégis-valóság,
mert  farkaslelkek tobzódtak a parton,
és elpusztult az emberség és jóság,
és kihunyt minden mosoly sok-sok arcon.

A szívbe, agyba mélyen beleégtek
nem halványuló, fájó bélyegek,
jóvá nem tehet? b?nök és vétkek,
marták belénk a szégyenérzetet,
de hiába hullottak a könnyek,
 új torz lelkeket terem az id?,
 az embervadonban ismét el?jönnek,
s nem értik mire a virág, s a k?.
Ártatlan cip?k disznólábakkal –
sötét világból sötét üzenet,
s a Duna vize nézi borzadállyal,
mint új köntösben régi tünetet.

Legutóbb szerkesztette - Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.