Lucskai Vincze : Salto mortale

   
álom rád város   
nyeld zajom   
míg csörtetve éjbe vonszolom   
roskadt árnyam   
   
látod   
   
mint részegre ha botorkál   
kocsmázás után   
egy kapualj zuhant le rá   
hát hantold fölé vakolatod   
salétromát   
az est-homály   elcsomagolt már   
és hörög a kukán    
a hátsó udvar b?ze     
és loccsan egy részeg -azanyád-    
a hunyorgó ablakon át   
   
megveted   
   
én is megteszem   
mint szaltót halálosat    
vetem   
meg- vagy nem vetem   
kit érdekel   
és  leemelve mind a lámpát    
ha járom a sámán táncát    
   
árnytalan   
   
a járdaszegélyb?l kigyomlálom   
kandeláberek sorát   
s rakok máglyát     
fénytelent   
   
letépek még egy szál virágot   
algernonnak   

Legutóbb szerkesztette - Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...