H.Pulai Éva : Salinger nélkül ünnepelte az irodalmi élet az író 90. születésnapját

Jerome David Salinger (1919 január 1.) amerikai szerz?, akit leginkább 1951-es Zabhegyez? (The Catcher in the Rye) cím? regényér?l és visszahúzódó természetér?l ismert. 1965 óta nem adott ki semmilyen írást, valamint 1980 óta nem adott interjút.

 

A nyilvánosságot megszállottan kerül? J. D. Salinger, január 1-jén töltötte be 90. életévét. Salinger hírnevét az 1951-es megjelenés? Zabhegyez?nek köszönheti, melynek sikere még több mint fél évszázad távlatából is töretlennek bizonyul. Az író immár három évtizede nem adott interjút, és 1965 óta semmit sem publikált. Azonban id?r?l-id?re hallhatunk egyet s mást róla. Most például azt ígérik, hogy végre könyv formájában is megjelenik utolsó munkája.

A 90-es években remetei nyugalmából két memoár felbukkanása is kizökkentette. Egyiket saját lánya, másikat egykori szerelme, Joyce Maynard tette közzé. Margaret Salinger könyvét egyébként az író másik gyermeke kritizálta, mondván, hogy a könyvben írottak nem egyeznek az ? gyermekkori emlékeivel. Joyce Maynard még azzal is tetézte a sérelmeket, hogy egy aukción áruba bocsátotta azokat a leveleket, melyeket Salinger még annak idején a n?nek írt. A leveleket egyébként egy Peter Norton nev? milliomos vette meg azért, hogy visszaszolgáltassa azokat az írónak.

Utolsó m?ve a Hapworth 16, 1924 volt, melyet 1965-ben a The New Yorker hozott le. Azóta is tervezik, hogy könyv formájában is kiadják. Az Amazon.com website-ján egyébként e hónapra ígérik a megjelenését.

Joyce Maynard bogarat ültetett a nagyközönség fölébe, miszerint Salinger a medd?nek t?n? évek alatt is dolgozott. Elmondása szerint az író még a 70-es évekb?l tartogat a tarsolyában két regényt. Ugyanakkor az írón? azt is hangoztatta, hogy Salinger bármiféle publikálást „istenverte zaklatásnak” tart.

Forrás: konyves.blog.hu

 

Manhattanben született zsidó apa és ír katolikus anya gyermekeként. (Anyja betért amikor összeházasodott az apjával, J.D. csak a bar micvóján tudta meg, hogy csak félig zsidó) Az apja húsimporttal foglalkozott. Az ifjú Salinger a nyugati part különböz? állami iskoláit látogatta, majd a McBurney magániskolát. Ezután felvételt nyert a waynei (Pennsylvania) Valley Forge Military Academy-re. Itteni élményeir?l írta Zabhegyez? cím? regényét. A New York Universityt egy tengerjáró hajón való munka kedvéért hagyta el az els? éve után. 1938-ban A szülei Bécsbe küldték, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal az Anschluss el?tt hagyta el Ausztriát. A collegevillei (Pennsylvania) Ursinus Collegeba iratkozott be, ahol egy félévet végzett el. 1939-ben a Columbia Universityn irodalmat hallgatott Whit Burnetnél. ? közli el?ször lapjában Salinger egy írását. 1942-ben behívják a hadseregbe, részt vett a normandiai partraszállásban, a koncentrációs táborok felszabadításában. A hadseregnél ismerte meg Ernest Hemingwayt. Feleségül vett egy alacsony beosztású német hivatalnokot, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, Sylvia visszatért Németországba.

1948-tól a The New Yorker cím? újságban publikált, amely már hat évvel korábban is kért t?le írást, egy részben önéletrajzi tárgyú m?vét a Slight Rebellion off Madisont. Ezt a m?vét a háború miatt csak 1946-ban jelentették meg. A Slight Rebellion off Madisonban jelenik meg Holden Caulfield karaktere, akinek kés?bb egy egész regényt szentelt: az 1951-ben megjelent Zabhegyez?t (Catcher in the Rye). A m?vet több országban és egyes amerikai államokban is betiltották szabadszájúsága miatt (az átkozott szó például 255 alkalommal fordul benne el?). Ma évente 250 000 példányban kel el. 1953-ban néhány novelláját a The New Yorkerben közölték. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tet?t, ácsok és Seymour: Bemutatás cím? kisregényeit. 1953-ban Cornish-ba (New Hampsphire költözött. Egy ideig részt vett a helyi közösség, az egyetemi diákság életében, kés?bb teljesen visszavonult. Kés?bb Marlowba költözött. 1955-ben összeházasodott Claire Douglas, egyetemistával, aki a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. A Franny and Zooey cím? m?vében Franny karaktere Claire életén alapul. 1965-ben elváltak. 1965 óta nem publikált új m?vet. 1978-ban a Newsweek felröppentette a hírt, hogy egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, azonban a hír tévesnek bizonyult. A világtól elvonultan él. 1972-ben egy évig viszonya volt Joyce Maynard 18 éves írón?vel. Az ezredfordulón lánya, Margaret Dream Catcher: A Memoire címmel adta ki visszaemlékezéseit, amelyben sok Salinger-legendát cáfolt meg. Az író harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O’Neill.

Forrás: hu.wikipedia.org

 

 

Megszólalt a harminc éve hallgató író barátn?je

Az igaz honorárium

 

Az alig húsz éves lány els? könyvéb?l egy hatvanötezer dolláros házat vásárol. Húszezer a honorárium, a többi kölcsön. Tartozik hozzá egy húszhektáros birtok, egy kéthektáros konyhakert és egy vízesés. A k?falat szeder és vadrózsa futja be. Se közel, se távol egyetlen szomszéd. A ház majdnem kétszáz éves, karosszékek, sz?nyegek, állólámpák, ágyak, két hintaszék, és egy hatalmas, kecskelábú asztal a verandán. Három kandalló is van, meg egy kenyérsütésre való téglakemence. Fent a tet?térben, a hálószobában egy gyermekágy, a kamrában fazekak, serpeny?k, meg egy teljesen felszerelt piknikes kosár, bádogtányérokkal. A fiatal szerz? nemrég vett egy autót harmincötezer dollárért. Sikert sikerre halmoz, a Washington Post folytatásokban közli, amit ír, a New York Times vezércikk írója lesz, tucatnyi levelet kap, képe bejárja az amerikai sajtót. Muhammad Ali egy interjú kapcsán néhány perc múlva meghívja házába néhány napra. Ott van John Travolta els? felfedez?i között. Mégis boldogtalan, hisz sz?z, rosszul írja le a pénisz szót, amit a valóságban nem is ismer. Kreatív írásm?vészetet tanító édesanyja és a m?vészetek iránt elkötelezett, de alkoholista apja nagyban el?segíti, hogy anorexiája bulémiával párosulva vaginizmust okozzon nála, amit megfosztja attól, hogy a kor egyik legnagyobbnak tartott, legendásan visszahúzódottságban él? írójával, a volt hírszerz?vel, J. D. Salingerrel beteljesüljön szerelmi kapcsolata. A neves író keresi meg levélben, levelek tucatját írja neki, óvja a sikert?l, és egyengeti útját, még közös regényt is tervez vele.

Az író 1965 óta nem publikál. Szidja a kortársakat (els?sorban John Updike-ot),számára egy könyvkiadónál töltött egy perc felér egy fogorvosnál töltött két óránál. Irtózik a sikert?l és nyilvánosságtól. Salinger már elmúlt ötven, a lány még nincs húsz, amikor az els? hétvégét eltöltik az írónál. A lakásban egy szobában alszik az író nem sokkal fiatalabb lányával. Tévé nincs, a negyvenes évek filmjeit nézik 16 milliméteres filmvetít?n. Salinger meditál, ír mindennap, de nem publikál. Homeopatikus gyógymódokat tanulmányoz és szaklapokat járat. Ebben a tekintetben igazán sikeres: vodkába áztatott nebáncsvirággal sikeresen kúrál csalánkiütést és migrént is. A feltehet?leg reális énképet kialakító híresség joggal vallja magáról, hogy igazából Clark Gable, de lehet, hogy Drakula.

A házban tilos a fagylalt, a cukor, a finomított élelmiszer, a méz, a juharszirup,

a pasztörizált tej. A f?tt hús egyenesen a legkárosabb, amit ehettünk, a nyers hús viszont nem biztonságos. Ezért az író az organikus, bio-boltban vásárolt bárányhúst mélyh?t?ben tartja, majd mindössze 150 fokon süti meg, amit?l az kissé nyers marad. A Watergate -botrány évében vagyunk. A kislány már több szokatlan dolgot átélt édesanyjával kapcsolatban (aki megtanította vele a cuningulus szót, de arra egy év után jött rá, hogy Joyce-így hívják Salinger élettársát)-már menstruál. A papa az egyik udvarlótól az els? alkalommal azt kérdezte: ”Mondja fiatalember, Ön szerint, mi a szépség igazi definíciója?”- de a homeopat szakemberré átképzett híresség párolt tök és fagyasztott borsó diétáján elmarad a szerelmi beteljesülés. A lány els? könyve boltokba kerül , megjelennek az els? recenziók, és valahogyan a TIME riportere kiszagolja, hogy a lány Salinger társa, felhívja telefonon. Salinger, aki a magánéletének durva megsértését látja ebben, durván kirohan a lány ellen. Salinger órákat meditál, pizza után hány, mélyen dugja a torkába ujját:” Csak nem hagyom, hogy ez a méreg rohadjon a beleimben”, fogmosáshoz porított faszenet használ, és a siker hajszolásával vádolja meg felfedezettjét. Elküldi magától a lányt.

Joyce folytatja az írást, második könyve is megjelenik, lesz regénye, amit meg is filmesítenek, három gyermeket szül.

Az igazi honoráriuma az, hogy megszabadulhatott Salingert?l.

Kerekes Tamás

 

Forrás: amator.nws.hu

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:33 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva