Fecske Panna : Kávé

 

 

 

Homlokodról lekoptak

a csillagok,

már nem hallom a dalt,

hiába suttogsz nyakamba,

ölelésed,

mint a kávé az asztalon,

keserű, hideg,

bennem látod

hazug titkaid,

vetítővásznad vagyok.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.01.09. @ 19:30 :: Fecske Panna

Szerző Fecske Panna 250 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...