csattogjatok
búgó csalogányok
öltsetek éj ruhát
borostyán gúnyát
ha kintornátok zokog
monoton
nyúlánk ágakon
kússzon sápadt holdsugár
ölelje a szunnyadó berket
s gyémánt fényén
csorbuljon a nád
borzolt vágy
tó vizén
éjféli áriát könnyeznek
néma csillagok
ágak zsenge nyugalma
ring benne
mint áldott
pillanat
kéj fészkéb?l
el nem illanhat
sétámra szórt dalotok
ösvényt taposnak
lépteim alatt
csalogányok harmat szívén
verejték dallamok
szólítgatják a hajnalt
