Fecske Panna : Kóma

Egy ismerősöm emlékére, aki még itt van közöttünk, bár kómában. Agydaganata van, nem menthető.
Férje, kamasz fia és négy éves kislánya maradt magára.

 

 

 

Csomagod útra kész,

Te még az ágy szélén ülsz,

önmagad nézed,

fakó arcod párnádba olvad,

mozdulatlan,

tenyered kezedre simítod,

búcsúzol,

pillantásod férjedre siklik,

ott ül, ő is téged néz,

imádkozik,

nem látja, ő nem láthatja,

hogy csomagod útra kész,

csak vár, elsimít egy tincset homlokodról,

fogod a bőröndöd, indulsz már,

tétován intesz,

kilépsz az ajtón,

odabent szíved leáll

elfut melletted a nővér, sípol egy gép,

férjed tenyerébe hajtja arcát…

otthon gyertyát gyújt anyád,

míg fogja kislányod kezét,

Te csak mész tovább.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.11.24. @ 12:21 :: Fecske Panna
Szerző Fecske Panna 250 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...