A kilencedik kapu
(Gonda Zoltán festményéhez)
Az els? kapuban hajnal volt:
párás és piros.
A másodikban megkívántam
mindent, mi tilos.
Szárnyakat bontogatni hívott
a harmadik kapu.
A negyedik aranyat ígért,
a hazugság-falú.
Oltárt?z hamvadt és fuldokolt
az ötödik mögött.
Hegyszirt virágzott, s a hatodik
kapu rozsdát nyögött.
A hetedikben az angyalok
tánccal megfürödtek.
A nyolcadikból látszott a kert,
ahol Isten görnyedt.
A kilencedik kapu felé
csak félve léptem –
a Koponyák hegyér?l maradt
itt tüske-részem.
Talpam sírt. Visszamentem volna
én az angyalokhoz.
Kivártam volna b?neimmel,
míg táncuk feloldoz.
Nem kérdett senki, mégis, mégis
válaszolni kellett.
S a semmit szorongattam féltve
– a szívem mellett.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.16. @ 17:26 :: Dr. Vitéz Ferenc