Túl a pápai áldáson,
S az isteni királyságon,
Az élet, mint pillangó
S a gyertya, mely pislogó
Az élet is oly múlandó…
De a remény, mely hívogat…
Embereket az bíztat…
Az élet csak egy átmenet?
Istenünk van? Hogy lehet?
Hazugság… ne hidd ezt…
Vajon lesz élet utáni élted?
Én nem hiszem el mennyedet…
Hol a Teremt?t megleled…
El ne vedd tiszta hitemet,
Hisz látom bomló testemet!
—————————————————————————————-
Ha valami fontosat akarsz mondani, nem szabad ennyire rímelni, pláne párban, illetve legf?képp bokorban nem. Ezen túl az utolsó szakasz még nagyon „mekeg?s” is lett, szép magyar nyelvünk használata közben könny? ebbe a hibába esnünk, rengeteg e-s szavunk van.
És már megint ez a magyarázkodás, ez a „mely”, jaj! 🙂
Mindent összevetve, írtál te ennél sokkal jobbat is már!
Legutóbbi módosítás: 2008.10.27. @ 11:49 :: Furuglyás René
