Bonifert Ádám : Titok?rzés

Mindenki ?riz magában titkokat. Ha ezek saját titkok, akkor sokszor nem nyomasztanak oly nagyon. Ha azonban mások titkaira kell vigyázni, akkor ez a titokátadó bizalom bizony sokszor nehezebb a lélek legnyomasztóbb dolgainál.

 

 

Titok?rzés

 

 

Látod, nagy terhet raktál te rám,

amikor rám bíztad titkodat,

hiszen nem vagyok pap,

aki a gyónási titkot meg?rzi

az id?k végéig,

sem katona, aki óvja a hadititkokat

élete árán is.

Más megoldás is volt talán,

mert t?lem áldozat,

hogy hurcoljalak

magamban, mint ?si

esküt, utolsó vérig.

 

Elmondtál valamit,

hogy enyhítsd mély fájdalmadat,

a gondot, ami vitt

a sötétl? ég alatt,

megosztottad velem

a legbens?bb rezdüléseket,

hogy megkönnyítsd az életed;

megterheltél engem,

s titkaidban így nem magad vagy,

átadtál súlyos fájdalmakat,

hogy ezeket most már én is ?rizzem.

 

De a te terhed ezáltal nem fogyott,

az én terhem viszont növekedett,

mert valójában titokgazdaként

sem segíthetek neked,

csak magamban hordozok több kétséget –

esetleg sejtéseket,

és ebben a lényeg,

hogy valahogy más lett az élet,

mert nem biztos, hogy titkaid birtokában

a korábbinál jobban ismerlek.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.