Torma Péter : Szóló

Nincsen

e világon semmi Kincsem. – J.A. (k.b.)

 

 

Nem érzem újra citromillatú

leged sosem, te szép Ligettelek.

Pedig de sokszor átügettelek,

befogva, mint satu-

ba, kétkerékü kis szekér elé,

amint a szódás, trampli sógorok,

kiken nyerít a gúnyos lótorok:

hajtója puszta lé!

Nehéz a lajtosút, de véget ér.

A pálya körbe-körbe mindörök,

s nyeregbe száll, nem erre sündörög

se had-, se hét vezér.

Hány lóba fúlt e gondolat belé!

Tagló ha sújt, megcsuklik majd a lótag,

és útnak indul. Végesnek, állítólag:

a virslilét felé.

Legutóbb szerkesztette - Torma Péter