Végh Szimonetta : Rózsaszál

Rózsaszál

 

 

És elhervadt rózsádat zárod karjaidba, újra,

Tövisei apró mély sebeket ejtenek rajtad,

Melyekb?l kiserken véred, és azt magába szívja.

Friss véredb?l lassan, új bimbó sarjad,

Melynek szára még több tövist márt beléd,

De csak öleled, és szenvedéllyel nézel rá,

Hisz annyira szép ez az alávaló rózsaszál!

Legutóbbi módosítás: 2008.07.27. @ 10:22 :: Végh Szimonetta
Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/