Kerekesné Varga Veronika : Rétes tér

 

Jaj, én minden
nyavalyámmal
csak megmaradt
magam vagyok,
határ sokasággal is,
mit hordok
tarisznyámban!

Emberek, emberek
szent teher
a vállon, de neked
csak köszönhetem,
hogy általában
megtartasz így
csomagommal!

Hogy is ne fogadnálak
el mindenest?l,
részekre szerelt
fekete fegyverek
közötted és reményem
között.

Sok minden
oszlásra váró süpped a sárba.

Szintetikus zörgésbe
mennydörgés vegyül
zárt tér,
mit ér a szárnyakkal
szálló fennsík
virágjaival hömpölyg?
rétes tér,
ha elnapolt…

Mit kérhetek én, mit ki ígér?

 

Legutóbb szerkesztette - Kerekesné Varga Veronika
Szerző Kerekesné Varga Veronika 261 Írás
Sokszor írogatok kéretlenül.Most is bizonyosan éretlenül,Buzgón lelkesedve töretlenül,Néha eltalálom véletlenül.