Seben Karolina : Percek

Percek telnek értelmetlen siránkozásaimmal.
Percek, melyek hosszú évek, és mégis röpke pillanatok.

Percek telnek értelmetlen siránkozásaimmal.

Percek, melyek hosszú évek, és mégis röpke pillanatok.

Életem szánalmasan apró „nagy pillanatai”

a legdurvább változásokat hozták.

Szeretném, ha megértenél, bár nem

érdemlem meg, hogy meg akarj érteni.

Sosem tudom félretenni a Büszkeségem.

 

Nemrég még oly nagy öröm volt egy

mosolyban, egy hangban, egy szóban!

Nemrég még önfeledten játszottam

talán a Bolondot…

Fárasztó szerep volt, és nem volt túl jó a fizetség,

én mégis szerettem játszani másokat.

Mindegy volt, csak ne kelljen felvállalni önmagam.
…és én most is itt siránkozom…

Legutóbb szerkesztette - Seben Karolina