Koczeth László : Magamnak

*

 

kinyitottam

a hajnalt

– valami

képeskönyv

terült el

szememben

 

szilvaszirommal

tekergett

a szellő

 

homályos dombok

távoli

kontúrján

fénybe lábadt

az arcom

– őrt áll

a csillogás

 

sötét álmaim

ruháját

egy felhőre aggatom

– ő sírja tovább

 

ártatlan

tőlem ez a nap

 

kopogok

az ég kapuján

 

megkeresni

elveszett

elrejtett

megcsalatott

– férfi-önmagam

 

Legutóbbi módosítás: 2008.05.08. @ 03:54 :: Koczeth László
Szerző Koczeth László 0 Írás
"Tudunk mi sok hazugságot mondani, ami a valóra hasonlít, de tudunk mi, ha akarunk, az igazra is rázendíteni' (Hésziodosz Istenek születése - A Múzsákról)