Pilinszky János emlékére *
a keresztnek
nem fáj
görbült
rozsdálló szög
a megfeszítettnek
mégis
örökös bilincs
az egekbe sóhajtó
földre ritkán tekint
túlélővé
az Írás tanítja
sárgára
kopott ujjaid
közt
cigarettád
ágyúcsonkjáról
padlóra kívánkozik
a
hosszú
hamuvá érlelt
gondolat
homlokod mélyén
szavakból
tapasztott
fészkét rakja
a halk hangú
versmadár
árnyékból
fényre
vetültél
szőttél darócból
meleg takarót
háborúból
békét varázsoltál
halhatatlanból
örök
maradandót
Legutóbbi módosítás: 2008.05.24. @ 05:44 :: Koczeth László