Takács Dezső : Alkony

*

 

Bíbor az alkony, állok a strázsán

Múlnak az évek, egyre fogyok

Bujdosok testem torz maradékán

Gyötrik a lelkem ócska dalok

 

Régen elvitte arcom a kalmár,

Mélybe taszító, kapzsi idő

Mit itt hagyott érte nem fiatal már

Megtört, de tiszta és viselhető

 

Szép szavaimnak bús hozadékát

Ha útra kelek majd nektek adom

Túl a határon hangolom hárfám

És várlak téged, nem tagadom

Legutóbb szerkesztette - Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.