Seben Karolina : Egy szellem szeret?je

…ez egy álmom…

Mellém bújt az éjjel valaki…

Teste hideg volt és könny?.

Szuszogását véltem hallani…

Ijeszt? volt, de nem szörny?.

 

Nem mertem ránézni,

csak éreztem jelenlétét…

Nem mertem kérdezni,

csak éreztem leheletét…

 

Átölelte a derekam,

hozzám simult egészen…

Megcsókolta lassan nyakam,

s hajamba túrt merészen…

 

Hideg volt ahogy belém hatolt…

Borzongatóan csodálatos…

Hideg kezével mellembe markolt…

…s mindez annyira varázslatos…

 

Felsikítottam a rettegett gyönyört?l,

éreztem ahogy szétárad bennem hidegen…

Tudom, hogy ?az ki mellettem van örökt?l,

az egyetlen szeret?m: az ismer?s idegen.

 

Mikor felébredtem nem voltam sz?z:

Neki adtam mindenem.

S most bennem ég az a szellemi t?z

furcsán, kéken s hidegen.

Legutóbb szerkesztette - Seben Karolina