Jószay Magdolna : Menj végre

Mit?l hiszed azt, hogy
raboddá tettél mindörökre?

Évek telnek, s te még
mindig zaklatsz,
rémálmaim negatív h?se…
régen nincs érv és módszer,
mi téged végre meggy?zne.
Lehetetlen, abszurd vágyaiddal
idegeimet folyton feszítve
mérgezed napjaimat,
járod rajtuk kötéltáncod…
s én tehetetlenül várok,
talán ráunsz egyszer erre,
mert legyen nyers vagy szép szó
– csak olaj a t?zre.
Mit?l hiszed azt, hogy
raboddá tettél mindörökre?
Menj már, haladj tovább,
s tekints meg nem történtnek,
vagy halottnak inkább
erre a hátralév? életre.
Legutóbbi módosítás: 2008.04.25. @ 05:53 :: Jószay Magdolna
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.