Lucskai Vincze : A voodoo mágus

A voodoo mágus

zombi ez a világ
egy feslett kóceráj
kiszáradt füvén a gyepmester
szarkirály
és zombi az a virág is amott
a korhadó ligetszélen
újra sírja önmagát
sárga illatát
vérzi
mint foszló kerevet
nyöszörög alatta a barna csend
és sorra halnak a hajnalok
álmatlan éjek vernek tanyát
voodoo oltárán
ritus fortyog
és felette vonaglik a lila kereszt
nem ereszt
szegett fejjel áldozati kakasok
mint vert csipkék merevednek
kókadt bambulásba
damballa b?völ
fojtogat
megfojt

megfolyt csók a trikoloron

Legutóbbi módosítás: 2008.02.06. @ 09:27 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...