Fövényi Sándor : Búcsú J.A.-tól

Ülök lenn a parton, s Ã??t olvasgatom,
es? szorong és valami könny? permet
hajamra szitál, s a ferde k?falon
a locska hullámok nekünk énekelnek.

 

Nézem a folyót, ahogy lomhán terül szét,
örvényén bukdácsol pár m?anyag flakon.
Elmerengek, közben vállamra hull az éj,
s vízre dobja terhét néhány csillag-vagon.

 

A túloldalon fényeket gyújt a város,
a szél idáig hozza rothadó szagát.
Kármin kínt csikorog ívén a villamos,
tántorog sínén, mint egy sárga nagykabát.

 

Már nem látok, csak érzem konok szavait,
üvöltenék, de számon ólom mondatok.
Lágyan útra engedem könyve lapjait,
szabad lettem, de többé nem zokoghatok.

Legutóbbi módosítás: 2008.01.04. @ 04:09 :: Fövényi Sándor
Szerző Fövényi Sándor 80 Írás
Mit is mondhatnék.A magam fajta fickókra mondják,hogy"na jó madzag"46-éves vagyok,két éve megismertem a menyországot,majd a poklot.Megpróbálok mesélni róla....