Tóth Katalin : Átváltozás

 

 

teliholdkor emberré változom

könnyeket hullatok

farkasvakságomért

hajamba holt virágot t?zök

t?zpirosra festett körmöm alatt

nem látszik a vér

 

teliholdkor közelebb jutok hozzád

mint bármelyik portya közben

láthatatlan hullámok

simogatják b?rödet

felpattan a mindenség fedele

szelencéjéb?l titkokat csurgat

s letörölhetetlen ragacsos emlékeket

 

hogy kérdésekkel árasszon el

mi ez az érzés

volt-lehet határát

duzzasztja az éj

teliholdkor

a több kevesebb

mélyebbre mar

a szenvedély

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző Tóth Katalin 51 Írás
Tóth Katalin vagyok, becenevemen Mirage. Régóta írok verseket, de két-három éve érzem úgy, hogy fejlődöm és dolgom van a költészettel. Remélem, szerzek néhány kellemes percet nektek írásaimmal.