Both Péter (Peth) : Tegnaptól máig

Ezt a verset a “Csak fiataloknak” után írtam valamivel, akkor…

          
Feln?ttet játszottunk, peckesen jártunk
Komolykodó arccal megmagyaráztunk
Mindent, mir?l hittük: ez már a „nagy" élet
Értéket adtunk az unalmas meséknek

Szerelmesek voltunk minden szép kislányba
Fakarddal  kezünkben, a térre kiállva
Hirdettük nagy hanggal, miénk már a világ
Büszke lesz az ég és a föld is miránk

Iskolába jártunk, tanultunk is néha
El?ttünk látható volt a nemes példa

Mit apáink apái, hátrahagytak egykor
Nekünk már több jutott egy színesebb, szebb kor

A h?vös „?szid?ben" egyre jobban fázunk 
És görnyed? háttal, fiainkkal játszunk
?szinte szemükben, tekintetünk tükre
"Az id? rabja" lennénk, velük mindörökre

Legutóbb szerkesztette - Both Péter (Peth)
Szerző Both Péter (Peth) 95 Írás
Üdvözlök mindenkit! Nagyon szeretem a verseket.Olvasni és írni egyaránt. Nem csupán a mondandója, de a formája miatt is.ÃÅgy gondolom, hogy a vers, tulajdonképpen egy "állapot", amelyben benne vagyunk amikor írjuk, vagy olvassuk. Mert a vers valódi jelentése, mindíg az adott helyzettől és lelkiállapottól függ.