Eljött az idő…
enyém, tied, a Napnak az ideje.
nappal van még… miért ily hirtelen?…
Sietnem kell,
hisz más lesi már helyemet,
megismerni készül ismerősimet.
Az lesz-e neve?… ugyanaz a lelke?
Érintetlen álom? Ugyanaz a sírás
áztatja majd e szűk helyeket?…
Lenyugszik a Nap,
az Ember alkonya,
senki sem látja már
végső repülésemet –
esésemet…
A sosit timpul…
de horatiu aurelian
a sosit timpul…
timpul meu, timpul tău, timpul soarelui.
e încă ziuă… de ce atât de repede?…
să mă grăbesc
căci altul aşteaptă în locul meu
să intre-n mulţime.
îl va chema la fel?… va avea acelaşi suflet,
acelaşi vis neatins, acelaşi plâns necurmat
îi va uda locul strâmt din mulţime?…
e apus de soare,
e apus de om
şi nimeni n-a observat
ultimul meu zbor
în cădere
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:46 :: P. Tóth Irén