P. Tóth Irén : Eljött az idő – Horatiu Aurelian

– fordítás-

 

 

Eljött az idő…

enyém, tied, a Napnak az ideje.

nappal van még… miért ily hirtelen?…

 

Sietnem kell,

hisz más lesi már helyemet,

megismerni készül ismerősimet.

Az lesz-e neve?… ugyanaz a lelke?

Érintetlen álom? Ugyanaz a sírás

áztatja majd e szűk helyeket?…

 

Lenyugszik a Nap,

az Ember alkonya,

senki sem látja már

végső repülésemet –

esésemet…

 

A sosit timpul…

de horatiu aurelian

 

 

a sosit timpul…

timpul meu, timpul tău, timpul soarelui.

e încă ziuă… de ce atât de repede?…

 

să mă grăbesc

căci altul aşteaptă în locul meu

să intre-n mulţime.

îl va chema la fel?… va avea acelaşi suflet,

acelaşi vis neatins, acelaşi plâns necurmat

îi va uda locul strâmt din mulţime?…

 

e apus de soare,

e apus de om

şi nimeni n-a observat

ultimul meu zbor

în cădere

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:46 :: P. Tóth Irén

Szerző P. Tóth Irén 202 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.