Kováts Péter : Ha csak azért…

Játék ?

Ha csak azért
                Jöttél, hogy megmutasd,
Milyen a könny?-vér? nyár,

 

Ha csak azért
                Öleltél, mert hiányzott,
E néhány percnyi vágy,

 

Ha csak azért
                Szóltál hozzám, mert
Elviselhet?, nem volt kívülem

 

Ha csak azért
              Csókoltál szenvedéllyel
Hogy lásd, vajon elhiszem,

 

Ha csak azért
                Engedtél közeledbe jutni,
Mert már nem volt er?d tiltani,

 

Ha csak azért
                Volt ágyad az ágyam, mert
Így könny? megbolondítani,

 

Ha csak azért
                 Nem mondtál végleg búcsút
Mert mégsem akartál megbántani,

 

Hát szólj!
        Hogy nem te voltál,
Csak esend?, játékos önmagad,
És felébredni már nélkülem,
                               egyedül akarsz.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.17. @ 08:12 :: Kováts Péter
Szerző Kováts Péter 69 Írás
Kedves Barátaim.Soha nem vallottam magam költőnek, nem is volt rá kéztetésem, hogy "megtanuljam" a versirást. Nem is irok verset úgy, hogy " most én verset írok" erről vagy arról.A vers megszületik bennem s én csak lejegyzem ami kibukik a tollam alól. Nem nekem kell eldönteni, hogy ez irodalom-e vagy csak firkálmány eldönteni Nektek olvasóknak kell, meg az időnek ami vagy feledésbe taszítja vagy életben tartja öket.