Halász Enikő : Királyok születése

Arannyá válik minden kezed nyomán,
lényed csendjéből a dicsőség szárnyaira kap,
pehelyként, érinthetetlenné válva,
repít egyre magasabb szférákba,
míg fölötted nem marad más csak a nap,

így tűnhet el árnyékod, mi nem vetűl már a tájra,
halandóként hiába keresnéd fényben, éjszakában,
mint imát ölel magába a vak diadal, semmi más,
csak önmagad és imádatod marad.

Arannyá válik minden a kezed nyomán,
mikor a szent szeretet is élettelenül hull alá
az utolsó lakomán,
megérted,
sorsod magad kovácsoltad.
Nézd mi lett veled
Midász király.

Kép: Walter Crane (1845-1915)

Szerző Halász Enikő 5 Írás
Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.