Májusi fagyok járnak,
nincs jó dolga most
senki fiának.
Tört szárnyú madár
vergődik,
zárva a kalitka.
Szíve reszket,
szabadságát siratja.
Megszűnt az érintés,
Hova az ölelés?
Barátok között feszül
a rettegés.
Maradj otthon!
Maradj otthon!
Hallgass az intő szóra!
Bár tested, lelked a szabadságot
szomjazza.
Didereg a lélek,
magányos a gyermek,
ilyen még nem volt,
az iskolát visszasírja.
Betegek agyában
fészkel a rettenet,
Nincsen orvos, ki gyógyítsa a sebet.
Koronás gyilkos metszi el a torkod,
meg is dögölhetsz,
ha magadat nem gyógyítod.
Fagyos, halálos lehellettől
szenved a világ,
Másra nem számíthatsz,
marad csak a család.
Szorosabban fogjátok most
egymás kezét!
Segítsétek, cipeljétek,
ki nem bírja keresztjét!
Bírjuk ki valahogy!
Mondjunk el egy fohászt!
Fogunkat szorítva, lélekben,
jó szorosan öleljük egymást most át!
Tudom, mert tudni akarom,
van még reménysugár.
Isten szavát hallom,
mert hallani akarom.
Kitartás, suttogja,
nyílik még virág!
