Z. Konkoly Juci : Sóhaj a földért

2016.06.15. Z. Konkoly Juci Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Kínba szakad sóhajtása,
ezer sebből vérzik,
roggyant térdén
vonszolja fáradt testét,
lépte fájdalmat kiált.
Kapaszkodna két kézzel
beléd, kár…

Óvnod kéne,
nem tiporni kegyét,
egykedvűen végignézed
halálát, minthogy
megfogd a kezét!
Ember! Ébredj!
Szemedről hajtsd el
a felhőt, emeld magadhoz
a sárban könyörgőt!
Védd őt, mint gyermeked
hisz Ő jelent neked
jövőt és életet!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.06.15. @ 13:44 :: Z. Konkoly Juci
Szerző Z. Konkoly Juci 41 Írás
Zvolenszki Andrásné vagyok.1949 09 25.-én születtem.Szeretek olvasni,énekelni,táncolni és verset fabrikálni.Szeretem az embereket az unkáimat és imádok élni,az utazást is kedvelem. Írogatni 8 éve kezdtem, ma már szinte napi szinten írok, úgy érzem a kezdetektől sokat fejlödtem, de még mindig van mit tanulnom, folyamatosan résztveszek különböző verses oldalak játékán és mindent megteszek azért,hogy fejlődjek.