Rendben. Jó így. Ezennel elfogadlak Este!
Bár tetszetős a nappal, gyere közelembe!
Várlak itt a lomb alatt, míg Holdad megleled –
borítsd fel a csillagfészket, egyre hűvösebb!
A temető most vetkőzi bíbor köntösét –
még utószor minden sírra imát sző a fény.
Jóllakottan térnek haza fecskeseregek –
csípős kedvű szúnyogokból mégsincs kevesebb.
Hangyák térnek nyugovóra, zár a morzsabár –
bőg a tehén lent a réten, tán esőre vár.
Végre már, hogy lámpát gyújtasz, éjre változol –
szivárványszín naplementéd váltja fel korom.
Álompáráját az éjjel most borítja rám –
egyre békésebb a lélek és minden tadám…
Legutóbbi módosítás: 2016.06.15. @ 15:33 :: Kőmüves Klára
