Lantos Tímea : Ugrás a mélybe

Ha görcsös kezedtől reccsen a korlát,
s retinádban még vibrál a múlt,
összegyűrt boríték bélyege a szádon,
kaszálatlan mezőkön burjánzik az út,
akkor engedd szabadon kéreg alól sikoltó lelkedet,
s legyél lepkék szárnyába színt szövő hajnal,
melengesd a kényszertől nyirkos szívedet
egy álomból fogant madárdallal!

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.02.12. @ 07:46 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!