(Saját rajz)
Üvegpult mögötti,
portékát gusztáló
tekintetem figyeli.
Szándékok váltófutása.
Nem történetes történet,
egyfajta kaland az agy
kéregpályáin, kitalációs
játék. Az árus
néha eltalálja, mit akarok,
de inkább töprengést elhagyni
olykor ráhagyom.
Mosoly, bólintás,
a kéz önkéntelen mozdulata.
Az ilyesmi
nem hagy mély emléknyomot.
Múzsaszeszély
az esetet felidézve,
szavakat terel elő,
s helyére billen a világ.
Legutóbbi módosítás: 2015.07.27. @ 05:50 :: dudás sándor
