Böröczki Mihály - Mityka : PIROS-FEHÉR-ZÖLD

A szelek igazságát hirdeti,

a tiétek, hát higgyetek neki,

úgy bújt elő, mint hajnalban a nap,

a szabadságharc égboltja alatt,

piros-fehér-zöld összelengjetek,

és oltalmazzátok a nemzetet.

 

Fél Európát lovagolta át,

és sohase nyert méltóként csatát,

de volt ereje, ajzotta a hit

a visszakézből kilőtt nyilait,

piros-fehér-zöld összelengjetek,

és oltalmazzátok a nemzetet.

 

Bár dúlta tatár, turbános török,

az új földrészen holtig őrködött,

hát ölték-gyűrték, törték igazát,

de összeroncsolt két lábára állt,

piros-fehér-zöld összelengjetek,

és oltalmazzátok a nemzetet.

 

A pirosa az örökölt erő,

a fehér hűség szívből szívbe nő,

és Trianontól most már kőkemény

a zöld színébe beleszőtt remény,

piros-fehér-zöld összelengjetek,

és oltalmazzátok a nemzetet.

 

Hogy mi lesz vele? Várja tőletek,

hogy színeivel eggyé nőjetek,

és higgyétek, hogy úgy forr, mint a bor,

a szélbe fogott magyar trikolór,

piros-fehér-zöld összelengjetek,

és oltalmazzátok a nemzetet.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.12.19. @ 19:42 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.