HITEM FOGYÓBAN
(egy „hitem” cím? szösszenetre)
Papok pokolról papolnak.
Haszna-semmi hitét hízelgi céda.
Lépre menni könnyebb
neki, és áldozatnak is.
Hálóba hullott legyek kapnak gyönyört,
és fejreállított’ Vesta,
könyörtelen
szedheti vámját.
Ez a kor. Századel?.
Itt épp úgy öregszik, férfi, n?,
mint néhány évtizeddel korábban.
Ebben a mában a tegnap erkölcse
csak koppanás kitárt combok közé
dobott fémforintban.
Néhány agyament vátesz
tán még dalolna,
k?táblák tört darabjai közt
matatna földön, próbálná összerakni
az összeill?t.
Jönnek szavakból öntött fémbulldózerek,
és kezük, szerelmük, valós hitük
masszává préselik álomhomokban.
Ne papolj hitedr?l! Neked tilos!
A semmi nem gy?zhet
létez? felett!
Ember, ne menj hurokba,
megváltás helyett!
A csuklyás tüzének kínja vár rád!
Így nem lesz
Sem új,
sem újrakezdett,
sem átírható,
valósnál szebbnek hazudható,
sem reinkarnált
jöv?, az életed.
-csataloo-
BGJ.2008.11.19.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.19. @ 19:43 :: Balog Gábor -csataloo
