Kerekesné Varga Veronika : A dolgok valója

Nyomtatás

Nem is csodálkozom azon,
hogy már megint csak
ennek a háznak
a részeként élem meg
magam

minden rendben van,
minden rendben van.

A nagy plafonra
ugyanannyi erezet
rajzol kis repedést,
mint amennyi a szellem,
de ha kevés,
utána még sokasodnak.

Ã??k nem idézetek,
?ket idézik,
a kezem már
megint vérzik,
de nem csodálkozom
ezen sem.

Semmi nem kell
semmit jelentsen,
mert semmi nem jelkép,
hanem önálló lényeg.

A fények a könyvekben,
most szerencsére nekem
oly furcsán szépek,
kiszedem ?ket, és
kövér, sugaras képet
rakok, de olyant,
amilyent csak a vakok
láthatnak!