Böröczki Mihály - Mityka : JAJ, ISTENEM

Micsoda mondat a „Jaj, Istenem”,
nem tanultuk, és nem is fán terem,
nem engedi, hogy nyomába eredj,
és egyszerű, akár az egyszeregy,
s úgy habzsolod, mint éh a reggelit,
a sóhajlásod lélekkel telik,
egy nektárokkal töltött üzenet,
az italod lesz és az ételed,
nincs menekvés a lelt mondat alól,
az idő mentén veled araszol,
nincs pótlék, más szó, más jel semmi sem,
csak kiszakítottan – „jaj, Istenem”.

Legutóbbi módosítás: 2020.01.18. @ 12:37 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.