Böröczki Mihály - Mityka : FOLYÓINK

2019.03.01. Böröczki Mihály - Mityka Vers 3
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

FOLYÓINK

Úgy hálózzák be földemet,
akár a testet az erek.

 

SAJÓ FOLYÓ

 

 

Tömör-Szepes érchegységben

ered szinte észrevétlen,

magasról fut, nagyot startol,

leszalad a hegyoldalról,

s a fenyőfák árnya alatt

bővizűvé nő a patak,

csupa izom, csupa ideg,

duzzasztják mellékvizek,

s mintha békét haragszana,

meglassulva csorran haza,

s úgy folydogál, mint egy szépség,

örömöt lel, higgadt békét,

s ahogy eléri a Tiszát.

ölbe kapja Szlovákiát.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:59 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.