Serfőző Attila : Hangtalan

 

 

Nélküled vesztegelt az időtlen jelen,

egyre csak hordoztalak hűs ablakaim előtt,

néhány költemény  topogott lelkemen,

  mielőtt

  senkim és mindenem lettél.

…tél vagyok,

 mély,csönd és dallam(!)

 meglehet,

rongyokból szippantott

  lángnyelv is,

 mint szeretőd hajából tépett tincs,

bősz és hajthatatlan.

­

 

Legutóbb szerkesztette - Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 504 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.