Böröczki Mihály - Mityka : Szaloncukor

 

 

Csak cukor, víz, meg ősi hozzáértés

s a lehetetlent nem ismerő két kéz,

talán még kellett hozzá pár akármi,

 és ebből-abból néhány gondolásnyi,

de forrás után, ha kihűlt a massza,

meglapogatta ujjnál vastagabbra,

a konyhakéssel, óvkodva, vigyázva,

kis téglaforma darabokra vágta,

a csomagolást nem jegyezte írka,

de betekerte sztaniolpapírba,

és mindkét végén párat csavarintva,

már kész is volt, egészen olyan mintha

egy angyal hozta volna messziségből,

én persze mit se tudtam az egészből,

és azt se, hogyan került a szobába

a világ leggyönyörűbb fenyőfája,

mert az a karácsonyfa olyan szép volt,

mint csillagjaival a téli égbolt.

Legutóbbi módosítás: 2017.12.18. @ 09:25 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.