Bihari Csilla Rózália : A wekerlei fák

kép: https://ro.pinterest.com/pin/306596687103099525/

 

 

 

Nekem egy végleges hely kell homlokod alatt,

Pilláid takarásában lenne jó, hol titkok és tisztások izzanak

Távol a várostól, az ismerttől, amit letettem,

Ahol nem más álmodja a csillagokat helyettem.

Tegnap könyökölt alattam az esti terasz,

Szemeimből kilélegzett valami régi panasz,

S magamat éreztem: lány és nő, erős és gyáva,

És elnéztem ahogyan a fák beleégtek a kispesti éjszakába.

Arányos tér szorította, így nőttek Wekerle idején,

Szaladni akartak innen messze, menekülni, mint te és én,

Szétágazni és lélegezni, szabadok lenni és bonyolultak,

De gyökerük megfeszült, s akárcsak mi,

A más ege alá visszahulltak. 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bihari Csilla Rózália
Szerző Bihari Csilla Rózália 113 Írás
1995. Nagyajta. Aztán Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó. Most Kolozsvár, végzős bölcsész. :) Több, mint tíz éve verselő. A helyzet egyre csak romlik. :)