Szabó Edit Irma : Régmúlt időkben

Elkapom a tekinteted,
ismerős a szempár,
valahol már találkoztunk,
régmúlt időkben tán.

Csillagléptű szürkületben
hálaimát zengek,
este, hogyha elfogy a fény,
gyertya lángja lebben.

Csillagszórós reggelekre,
fényfüzérre vágyom,
mikor a tél dideregve
lecsúszik a szánon.

Legutóbbi módosítás: 2017.01.29. @ 19:35 :: Szabó Edit Irma
Szerző Szabó Edit Irma 58 Írás

Számomra az írás az önjutalmazás különös formája, amely alkalmas a belső világom kifejezésére. a belső békém, harmóniám megteremtésére. Egy menekülési útvonal a rohanó mindennapok feszítő világában, amely során képes vagyok megállni, s a versírással kikapcsolódni.