Gősi Vali : Végzetünk a lét

„Ti ugyanis nem tapintható hegyhez és lángoló tűzhöz járultatok, sem homályhoz, sötétséghez, szélvészhez,vagy trombitaharsogáshoz és szózatok hangjához.” (18-19a.)

Amíg sorsunk fonalát titokban 

szövik valahol, 

rejtélyes, néma jelenés, 

képlékeny illúzió az életünk csupán; 

körös-körül számtalan torz, 

öntelt látomás, káprázat és vízió 

bambul és szédít gonosz törpeként 

létünk hatalmas kőfalán, 

elhallgatva végzetünk őstitkait, 

hogy mennyi lecke, próba 

és néha balszerencse vár az út során.

Ámítanak – s mi hisszük talán – 

hogy nem létező szó a „fonák”, 

s hogy nem színehagyott, de tündéri 

e világ, és elrendeltetés, 

hogy szerencsés csillagzat alatt, 

puha vánkoson álmodhatjuk 

a ránk váró, milliárd életcsodát.

Legutóbb szerkesztette - Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 283 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/