Tóth Antal Csaba : Skarlát remény

Mit ér a magas bér,
ha az, amiért jár
visszhangzó biankó
 
s cserébe olyat kér,
mitől értékrend
deres hadat üzen
az önkényes lelki
gyarmatosításnak.
 
Ám ruha nélkül
halványkék színű
a hidegbe burkolt,
csupasz test,
 
s lágy, fehér gyapjú
hevíti csak fel újra,
ha rászáll a bőrre
mélykék, zúzmarás est…
 
Aludni tér a szabadságérzet,
hogy túlélje a leszállt telet.
 
Bizakodik.
 
Talán eljön a
reményt táncoló tűztündér,
hogy kibuggyanjon az
utolsó csepp
Vér.
Legutóbb szerkesztette - Tóth Antal Csaba