Nagy Horváth Ilona : Héttorony-találkozó – Szeged

2016. 09. 17.
FRISSÍTVE 2016. 08. 23.

Kedves Héttorony! 


Most, hogy az antológia munkálatait lezártuk, s a kész anyag szépen megindult a nyomda felé, eltöprengtünk, mivel is csaphatnánk  agyon Attilát az időt.


Mivel Aranka és Zita nem hajlandó megtanulni csipkét horgolni, úgy döntöttünk, az a legjobb, ha nekiállunk inkább összeszervezni a soros Héttorony-találkozót, amelynek házigazdája idén ősszel kedves rokonságom: Kovács Ági és Jagos István Róbert lesz Szeged városában. 


A csoportos légyottot 2016. szeptember 17-ére ütemezzük, ez a része már egészen biztos, a többi egészen biztos részlettel hamarosan jelentkezünk.


Hogy az est fényét ne halványíthassa semmi, a házigazdák szakavatott felolvasókat is biztosítanak kisegítve így  a notórius nyelvbotlókat (név nélkül: Serfőző Attila, Csillag Endre… etc.), persze a magamfajta exhibicionista állato hajlamúaknak lesz mód lemosni a hivatásos előadókat a színpadról.


Apropó mosás, apropó lé… Itt hívjuk fel Szulimán Eleonóráné született Nagy Ákos figyelmét, hogy  a tugggyukmit majd otthon ne hagyja.


Hol is tartottam… Ja, igen, a felolvasások… Szóval a vendégművészek miatt kérjük, alant (és bárhogy) jelezzétek, milyen művel jöttök és kértek-e felolvasót. Mi majd csinálunk ide egy snájdig táblázatot és jól kitöltjük, ahogy jön az adat. 


Nna. Akkor vegyük át mégegyszer: SZEGED, 2016. 09. 17.



Ott lesz az első randink a kész antológiákkal is, de izgiii!




Üdv: A szerk

 

 

 

 

 

SZEGED

 

 

Szerző

Cím

Előadja

1.

Serfőző Attila

Lélekző

Serfőző Attila

2.

Csillag Endre

 Betyárok

Csillag Endre

3.

Szulimán Eleonóra

Az “utazás 4. ( Railjet)”

Szulimán Eleonóra

4.

Kátya Portoro

Dimenziók

Kátya Portoro

5.

Nagy Horváth Ilona

 

Nagy Horváth Ilona

6.

Pilla S.M.

 

Pilla S. M.

7.

Marie Marel

 

?

8.

Kovács Ági

 

?

9.

Jagos István Róbert

 

?

10.

 B. G. Boróka

Temetnem kell

 B. G. Boróka

11.

 Rózsa Ibolyka

 

Rózsa Ibolyka

12.

 Pápay Aranka

 A menedék – részlet

Szulimán Nóri

13.

Bátai Tibor

Születnének immár [dicsértessél]

Bátai Tibor

14.

Bereczki Gizella

Mesebolt

Bereczki Gizella

15.

Bige Szabolcs

Gloria in excelsis Deo

?

16.

Radnai István

Padam csontjai

Kovács Ági

17.

Kapocsi Annamária

 

 

18.

Ernst Ferenc

 

 

19.

Kisslaki László

A bűnbánó fenevad

?

20.

Z. Konkoly Juci 

Te bolond

Z. Konkoly Juci

21.

Vandra Attila

A román állampolgár

?

22.

Tumpeck György

Letdown

?

23.

Bajor Ervin

Kamilla – dal

Bajor Ervin

24.

Vaskó Ági

Ma sem loptam

Vaskó Ági

25.

Szepesi Zsuzsanna

 

Szepesi Zsuzsanna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Nagy Horváth Ilona
Szerző Nagy Horváth Ilona 303 Írás
Bemutatkozó /DÉEMKÁ - Elágazások antológia/ Hozzávetőlegesen 2008-ban dezertált konyhaszolgálatos: Nagy Horváth Ilona. Precízebben: született Nagy Ilona, elálélt úgy száz évig, majd egy mérsékelten csendes lázadással újjászületett mint Nagy Horváth Ilona, amikor is klaviatúrt ragadva elkezdett önkifejezni vagy mi. Lőn forradalom, szabadságharc, szabadság… harc… Kívülről nézvést valami ilyesmi. Bentről bonyolultabb. Azt hiszem, leginkább mégis szabad vagyok. Egyedül magam határolom magam, ugyanúgy tartozom mindenkihez, ahogy senkihez. Nem hiszek sem a korban, sem a vérben, az emberekben hiszek, s ennél fogva semmiképp nem nekik, egyedül magamnak. Emberi természetem szerint ezért aztán magamhoz és a magaméihoz tartozom a legszilárdabb kötelékekkel, így ha finoman akarunk fogalmazni, márpedig egy antológia megtisztelő mezőnyű sűrűjében miért ne tennénk, kötődéseimből – egy sima, egy ordított… - nem jönne ki túl hosszú sál, még lustával szedve sem. No ezen rövid, mondhatni szűkre szabott sál fojtogatásában hörgöm, hajigálom, szerkesztem, álmodom, illesztem, jajgatom, bogozom, szaggatom össze írásaim, csapongó – fentebb cizelláltabb megfogalmazásban szabadnak aposztrofált – valómnak megfelelően mindenféle jármódban, ahogy épp a kedvem hozza, időmértékben, szabadlábon, szimultán, spontán és mindenhogy, azért a korty levegőért, amit ilyekor nyerek. Vezérelvem, hogy az embernek ne legyenek elvei, gondolatai legyenek. Katonagyerek voltam – szoktam még elmondani, látszólagos, de leginkább időszakos terminátorságom soványka magyarázataként, hiszen mikor még csak én tudtam, hogy vagyok, anyám, apám katonaként szolgálta a hazát. Suttyomban fogantam és állítottam össze magam belőlük, lett is meglepi: nem elég, hogy a testvéremnek csak féltestvére lettem, még csak nem is keresztelhettek Jóskának. Némi vállvonogatás után anyám nevét kaptam, meg a nővérem ruháit. Ilyesformán a már igen korán igen alacsony népszerűségi indexemre való tekintettel hamar természetes lett, hogy a fegyvert mindig, minden körülmények között fel kell venni, és nem tenni le, amíg egyvalaki is áll. Nagy meggyőződéssel szoktam bemutatkozó gyanánt lerángatni magamhoz József Attila sorait: „ s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz”, mert noha az őzet eleddig nem látta senki, jelentem, én hiszek az őzben. És bár a külvilág számára még ez is felfedezésre vár, mondhatni, titok: valójában királylány vagyok.